Kapcsolattartási mediáció körébe sorolom az összes olyan folyamatot, amely a gyermek és a különélő szülő, testvér, nagyszülő közötti találkozás kérdéseivel foglalkozik. A téma széles palettát kínál mind a kérdések, mind a megoldási lehetőségek terén. Időről időre bemutatom a téma egy-egy szeletét.
Sokak számára ismerős lehet, hogy az (el)válás időszaka hemzseg a „Nekem jogom van hozzá!”, „Neked az a kötelezettséged!” mondatoktól. Igen, szem előtt kell tartani a felek jogait és kötelezettségeit és azoknak érvényt szerezni. Teszik ezt az (el)válási folyamat jogi oldalát követve. A feleknek azonban sokszor túl megterhelő, hosszadalmas, költséges az „alperes” és a „felperes” szerepköröknek való megfelelés. Akár ennek csupán már a gondolata is… Úgy érzik, hogy csak a kötelező köröket futják és érdemben nem jutnak előre. Keresik a megoldást, de nem találják. Erre az az idő is súlyként nehezedik. A gyermek nem (vagy nem elegendő) mértékű és minőségű kapcsolatot ápol a távolélő szülővel. Hiányzik az együtt töltött idő. Az a minőségi idő, amikor apa és gyermeke, anya és gyermeke, nagyszülő és unokája találkozik vagy a testvérek együtt játszanak. Hiányzik a figyelem és a kötődés, amelyek az együtt töltött időnek megadják a minőséget és erősítik a családi kötelékeket. Ezt a hiányt később már nehéz vagy lehetetlen pótolni.
Törekedni kell arra, hogy a gyermek kapcsolattartása a különélő szülővel komfortos és biztonságos legyen minden érintett számára. Ehhez nyújt kiváló lehetőséget az általam nyújtott kapcsolattartási mediáció. Semleges külső személyként nyújtok segítséget a feleknek a folyamat során. Nem ítélkezek. Teret engedek a felek elképzeléseinek, és az álláspontok közelítését segítem.
A kapcsolattartási viták legfőképpen a kapcsolattartás időtartamáról, rendszerességéről, a kapcsolattartás helyszínéről, megvalósulási módjáról szólnak.
Gyakorlati tapasztalatom szerint a legkisebb vita akkor várható, ha már az (el)válás kezdeti lépései között tárgyalják meg a felek a gyermek kapcsolattartásával kapcsolatos kérdéseket. Fontos, hogy alaposan átgondolva, az érintettek (legfőképpen a gyermek!) érdekeinek mentén jöjjön létre ez a megállapodás. A mediáció során körbejárjuk a felek által kínált megoldási javaslatokat, azok megvalósíthatóságát és fenntarthatóságát. A konszenzuson alapuló megállapodást pedig kellő részletességgel írásban rögzítem. A megállapodás tartalmazza az általános kapcsolattartási szabályokat (mikor, hol, mennyi ideig tart a kapcsolattartás, ki viseli a költségeket stb.).
Egyes kérdések vonatkozásában kifejezetten részletes szabályrendszer is készülhet (pl. nyári szünet, ünnepek, vagy a gyermek speciális igénye esetén, ilyen lehet egy gyógykezelés, fejlesztés vagy elvitel az edzésre stb.). Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a megállapodás csak és kizárólag csak a felek kívánságát tartalmazza, amelyet tudnak vállalni és teljesíteni is. A közvetítői eljárásban készült megállapodás jóváhagyását a bíróságtól lehet kérni.
Mediáció keretében a gyermek és a látogatószülő közötti kapcsolattartásról szóló megállapodás az esetek többségében néhány hét alatt megszületik, a bírósági jóváhagyással együtt is csak 3-4 hónapot vesz igénybe, szemben az évekig húzódó bírósági pereskedéssel. Amennyiben a felek a mediációba nagyfokú együttműködőképességgel érkeznek és a folyamat során a megoldásokra helyezik a hangsúlyt, úgy ez az idő is csökkenthető.
Szeretne megállapodni a kapcsolattartás kérdéseiben? Bővebb információ itt. Mediációra itt tud jelentkezni.